Betakarítónap

Betakarítónap Rezi 2014

Frissítve: körülbelül egy hónapja · Helyszín: Rezi
 
Szent Mihály napján
Helyszín: Turistaház Laky Demeter
A fényképeket Csider Ferenc készítette
Betakarító nap Rezi 2014.
A Rezi Várbarátok Köre Egyesület 2014. szeptember 29-én hagyományteremtő szándékkal Betakarító napot rendezett helyi és környékbeli magánszemélyek, kistermelők, magángazdálkodók, diákok és érdeklődők részére.

A rendezvény helyszíne: Laky Demeter Turistaház Rezi, Petőfi u. 44. 

A rendezvényen 87 fő vett részt. Elmondható, hogy e nap is, akár csak a Gyümölcsoltó nap, kiváló alkalomnak bizonyult a hasonló gondolkodású emberek találkozásához, ahol új együttműködések jöttek létre. A szemléletformáló előadások, gyakorlati bemutatók, hasznos információkat nyújtottak ahhoz, hogy az embereknek kellő igénye legyen az egészséges élelmiszerek előállításához oly módon, hogy az adott természeti forrásokkal megőrizhető és növelhető legyen a környezet minősége. A pozitív visszajelzések alapján, e rendezvény is bekerült a jövő évi megrendezendő programok sorába. 

A Betakarító nap 11.00-kor ünnepélyes megnyitóval kezdődött a Laky Demeter Turistaház udvarán, ahol köszöntőt mondott: Cserép Gábor polgármester. Köszöntőjében kiemelte a nyertes LEADER támogatásokat, melyeknek köszönhetően több hasznos beruházást is sikerült megvalósítani a településen. Ezek közé tartozik a Turistaház udvarán megvalósult fenntartható mezőgazdasági mintaprojekt, mely a természeti és kulturális értékek megőrzése, fenntartható hasznosítása érdekében jött létre, ahol aktív, ismeretterjesztő, szemléletformáló tevékenység folytatható a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatban. Az Önkormányzat e telken pár évvel ezelőtt a közfoglalkoztatottakkal konyhakerti növények termesztésébe kezdett, ami munkát biztosított az ott dolgozó embereknek. A föld művelése kézi munkával, vegyszerek mellőzésével történt. A végtermék a gyermek-közétkeztetésében került felhasználásra. A program során szakemberek nyújtottak segítséget szemléletformáló és ismeretterjesztő előadásokkal, gyakorlati bemutatókkal a fiatalok, helyi gazdálkodók és háztartások számára. A modell megmutatta a fenntartható gazdálkodás útjait, adaptálva a régi tudást a mai világ lehetőségeihez. 
A tanulási folyamatban bevonásra kerültek pedagógusok is, akik a szakemberek által nyújtott tudást a gyerekeknek tanórai keretek között adhatják majd át.
Külön köszöntötte azokat, akik társadalmi munkával, felajánlásokkal segítettek abban, hogy az udvaron megvalósuljon egy szabadtéri konyha és kemence, ami a továbbiakban kiváló lehetőséget nyújt a különböző közösségi programok megrendezéséhez nem csak az itt pihenő vendégek de a falu közössége számára is. 

A rendezvényt Guitprecthné Molnár Erzsébet a Zala Termálvölgye Egyesület elnöke nyitotta meg, aki példaértékűnek nevezete az Önkormányzat, az Egyesület és az Egyházközség összefogását, amivel sikeres támogatásaikat megvalósították, életképessé tették és azokat életszerűen működtetik. Sok sikert kívánt valamennyi résztvevőnek a folytatáshoz. 


Kiss László esperes Szent Mihály napjáról és a naphoz fűződő néphagyományokról beszél. elmondta, hogy szeptember 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe. Ekkor volt a kisfarsang időszakának kezdőnapja, a lakodalmak ideje, mely Katalin napig tartott. Mihály napjától várták az időjárás hidegre, téliesre fordulását: "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet." Ettől a naptól nem volt szabad az ágyneműt az udvaron szellőztetni. Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal napja a betakarítás befejezésének a jelképe. Szeptembert „Szent Mihály havának” is szokták hívni.

Ezután vásári hangulat kerekedett, mivel az iskolások saját maguk illetve szüleik által készített kézműves tárgyakat, gyümölcsöt és egyéb finomságot fabatkáért adtak-vettek. 
Kóstolót tartottak a helyi és térségbeli kézműves termék előállítók is. Szőlőmagolajat, házi szörpöket, gyógynövénykivonatokat kínáltak az érdeklődők számára. A kemencében és a sütőben langalló és káposztás lepény sült, az üstben pedig a kertben termett savanyított répa leves főtt, amit a jelenlévők szívesen fogyasztottak. 

Ebéd után megkezdődtek az előadások. 

Elsőként Kovács Ágnes a GTA munkatársa ismertette és mutatta be a kenyérsütés folyamatát. A teljes kiőrlésű lisztet őröltünk köves malommal és abból készítettük a kenyeret. Megismerhettük az élesztős és a kovászos kenyér közötti különbséget, mivel mindkettő bemutatásra került. Megtudtuk, hogy az élesztős gyorsabb kel, a kovászos később, amihez kell egy nap előkészítés. Kelesztés után a kenyerek a kemencében sültek. 

Ezután Halász Elemér és Darázsi Zsolt a GTA munkatársai gyakorlatban mutatták be az aszalással kapcsolatos tudnivalókat. 
Az aszalás, szárítás vízelvonás,lehetőség szerint minél alacsonyabb hőfokon, minél hamarabb. Célja a tartósítás, megőrizni a baktérium romlástól az anyagot. A folyamat alatt csökken a térfogat és a súly is. Lehet aszalni, szárítani zöldségféléket, gyümölcsöt, fűszert, gombát, magvakat és még húsokat. Bemutatásra került a napkollektoros gyümölcsaszaló is. 
Az előadás után az alma aszalásának bemutatása következett. Először a gyümölcsöt mostuk, szeleteltük, majd egymás mellé rakva, a 60-70 C°-os kemencébe raktuk, ahol egy éjszakát hagytuk száradni. A végeredmény: finom, ropogós almaszeletek. 

Ismét Kovács Ágnes a GTA munkatársa következett, aki befőzésről, tartósításról tartott gyakorlati bemutatót. 
Az eljárás lényege, hogy mindenféle tartósítószer, cukor nélkül csírátlanítva, kellően lezárva rajuk el a tartósítani kívánt zöldségeket, gyümölcsöket. Ezután megfelelő hőkezelésnek vetjük alá, majd 20 perctől, másfél óráig, (attól függ, milyen anyaggal dolgozunk) 80-95 C°-on dunsztoljuk. Ezt egy befőző automata segítségével mutatta be de a műveletet egyszerűen, fazékba, vízzel is el lehet végezni. 
Gyümölcspréseléssel ugyanúgy el lehet tartósítani a gyümölcsöt, amit lezárás után hő kezelni kell. De rakhatjuk műanyagflakonba azt pedig utána a mélyhűtőbe. 

Ezután Komoróczy Lajos agrármérnok, okleveles pálinkász a minőségi pálinkafőzésről tartott előadást. Az előadás az aktuális törvényi szabályozástól a gyümölcs kiválasztásán át a cefrézés munkafázisain keresztül az „öregelő főzés” és a „tisztázás” folyamatáig mindenre kiterjedt, nem feledkezve meg olyan fontos részfolyamatok ismertetéséről sem, mint a hígítás, tárolás és kulturált pálinkafogyasztás ismérveinek taglalása.

Az előadás során olyan, trükkök és fortélyok is elhangzottak, amelyek egyrészt a gyümölcs feldolgozását, az alszeszből történő kozmaolaj felesleg szűrését és az esetlegesen előforduló pálinkahibák megszüntetését segítik elő egyszerű, ám roppant praktikus házi megoldások alkalmazásával.
Mint az előadótól megtudtuk a megye több településére kiterjedő „missziós tevékenységének” tapasztalata az, hogy a hungaricumok között nyilvántartott pálinka (aminek otthon főzött változatát - a vonatkozó törvény szerint- párlatnak kell nevezni) házi előállításának ismeretei kiegészítésre szorulnak és arra kell törekedni, hogy az előállítás minden fázisában a minőségi szemlélet legyen a meghatározó.